Ruttka Ferenc festő,diszlettervező,jazzdobos

1952-56: Magyar Iparművészeti Főiskola, díszlettervező szak, mesterei: Varga Mátyás, Miháltz Pál, Köpeczi Bócz István, Vogel Erik. 2004: Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt. Tanulmányai befejeztével a MAFILM-nél dolgozott, többek között Keleti Márton, Fábry Zoltán, Jancsó Miklós filmjeihez készített díszleteket. A 60-as évek elejétől dzsesszdobosként ismert, Kovács Gyula tanítványa volt. 1961-ben Josephine Baker magyarországi turnéján Gyulai Gál János zenekarában játszott. 1967-77 között Németországban élt, ahol a zenélés mellett filmek díszletterveiben a müncheni Bavaria Filmstúdiónál dolgozott, többek között Fassbinder filmjében. Csók István biztatására kezdett el festeni. 1980-82: MAFILM, 1980-85: Visegrádon Székely István tanítványa volt. Képein sajátos technikával hordja fel az olajfestéket, amely dinamikus ecsetvonásokként hat, majd az így nyert felületre festi vagy karcolja motívumait: fákat, profetikus és mitikus emberalakokat, bibliai történeteket idéző arcokat. Színharmóniái felismerhető, összetéveszthetetlen egyéni jegyeket hordoznak. Jellemzően zöld-kék-barna színeket használ, de tragikus felhangú profetikus ábrázolásain a vörös és a fekete - a jó és rossz küzdelme - szimbolikus értelmet nyer. Festői műveit a dzsessz dallamvonulataihoz hasonlóan szabadon áramló vonalak alakítják, rétegei az egymás után megszólaló hangszerek együttes hangzását idézik érzékletesen. "Ruttkafák" sorát alkotja meg mintegy tragikumot hordozó önarcképként, a valódi önarcképek mellett. Fa-ábrázolásai - nyilatkozatai szerint - második jelentést is hordoznak, egyben a savas esők okozta erdőpusztulásokra figyelmeztető felkiáltó jelek. Biztos kezű grafikus. Barátairól, ismerőseiről készített lendületes portréi találó jellemrajzok. Rajzai rendszeresen jelentek meg a Magyar Nemzet, a Népszava, a Magyar Hírlap hasábjain a 60-as évektől a 90-es évek elejéig. A művészet egyik fő céljának tartja a katasztrófa sújtotta területeken élő emberek megsegítését, számos felajánlást tett képeinek bevételeiből. Az Örmény Tanácsköztársaság Legfelső Tanácsának és Minisztertanácsának Aranydiplomáját így nyerte el, amikor 1989-ben az országot földrengés pusztította. Emellett a magyar művészet "nagyköveteként" festményeket ajándékoz a vezető államok prominens személyiségeinek (II. János Pál, Ronald Reagen, Helmut Kohl, Liz Taylor, John Glenn, Franz Beckenbauer), akiktől a világbéke megerősítéseként értelmezett köszönő leveleket őriz. Mesterei: Varga Mátyás, Miháltz Pál, Köpeczi Bócz István, Vogel Erik. Egyéni kiállítások 1983 • Kulturzentrum, Hamborn-Duisburg 1984 • Tudomány és Technika Háza, Kecskemét • Halászbástya Galéria, Budapest 1985 • Mezőgazdasági Szövetkezetek Háza, Budapest • Marczibányi Téri Művelődési Központ, Budapest 1972, 1974, 1982, 1987 • Haus der Kunst, München 1988 • Duna Intercontinental Szálló, Budapest 1989 • Collegium Hungaricum, Bécs 1991 • Angelika Galéria, Budapest 1992 • Polgármesteri Hivatal, Pilis • Korona Szálló, Budapest 1993 • Villányi úti Konferenciaközpont • Liget Szálló • Graz • Rátkay Klub, Budapest • Jansen-Perez Gallery, Los Angeles • Mexikó • San Francisco • Hotel Imperial, Bécs 1994 • Mikroszkóp Színpad Galéria, Budapest 1995 • Cegléd 1996, 1997 • El Kalászi Galéria, Budapest 1998 • Fehér Galéria, Budapest 2001 • Neszmély. Irodalom SZÍJ R.: ~ az Angelikában, Magyar Fórum, 1991. augusztus 29. VESZPRÉMI M.: ~ válogatott ritkázásai, Új Magyarország, 1992. június 1. SZÍJ R.: ~ [album Kibédi Ervin verseivel], Budapest, 1992 LOSONCI M.: Lézer és olaj, Vasárnapi Hírek, 1992. december 13. HAJMÁSI ZS.: Ha a fák meghalnak..., Egy pesti trombitás Los Angelesből, Vasárnapi Hírek, 1993. április 11. RUTTKA I.: Zenébe mártott ecsetek, Premier, 2000/10.